Az idei országos rendezvényt november 23-25. között rendezték meg Nagyenyeden. A helyi cserkészcsapat közel 350 cserkészt számlált, akik Erdély különböző pontjairól érkeztek: Brassó, Szamosújvár, Magyarlapád, Kolozsvár, Nagyvárad, Csíkszereda.
A cserkészek minden korosztálya megtalálta a számára megfelelőt. A fiúk már hajnalban disznót vágtak, míg a lányok lelkesen kenyeret és lángost sütöttek, megédesítve ezt az almalekvár főzésével. Majd a disznó feldarabolására került sor, ezalatt a kisebbek kézműves foglalkozásokon próbálhatták ki magukat: karácsonyi díszek és karkötők készítése, valamint fafaragás.
Szabadidőben sörösládákat mászhattak, beszélgethettek rég nem látott barátaikkal, vagy pedig a Csárdában melegedhettek egy bögre forró csoki mellett.
Szombat délelőtt négy fős csoportokba verődve csurigát készíthettek, amely meghajtás nélküli kis kocsit jelent. A versenyzők lejtős pályán kellett guruljanak, igyekezve kikerülni az akadályokat. Mindannyian együtt szurkoltak nekik, a csatakiáltások messze elhallatszottak.
A feszültség a pinewood derby versenyt is végigkísérte, a színes, fából készült kocsik gyorsan lecsúsztak a pályán, örömöt okozva ezzel az készítőiknek.
Este a nagyenyedi cserkészcsapat néptáncegyüttese fokozta a hangulatot, majd a rendezvény résztvevőinek lehetőségük nyílt kipróbálni tehetségüket a táncházban.
Vasárnap a legügyesebb sofőrök díjakban részesültek, majd az istentisztelet után a búcsúzkodásé volt a főszerep.
A rendezvény neve a görög penta, azaz öt, valamint az aktív szavaknak az összetétele. A szervezők a névadással azt üzenték, hogy ötféle programon lehet részt venni, amelyek a disznóvágás, kenyér- és lángossütés, csurigaverseny, pinewood derby és kézműves foglalkozás.
A programsorozatot tizedik alkalommal szervezték meg, célja a gyermekek megismertetése a tradíciókkal, ugyanis a legtöbb helyen ezeket a régi szokásokat manapság már nem tartják meg. A kenyérsütés, a lekvárfőzés vagy éppen a disznóvágás lényege nem az, hogy a gyerekek egyből megtanulják ezeket a folyamatokat, hanem leginkább az, hogy szeretettel és kíváncsisággal álljanak hozzá hagyományainkhoz.